Miért veszélyes rád a műanyag?

Mi az a BPA?

Egy olyan ipari vegyszer, amit már a 1960-as évek óta használnak a műanyaggyártásban. Mindezt azért, mert keményebbé teszi a műanyag egyébként egészen lágy textúráját. Így már nem csak laza, könnyen törhető műanyag palackokat tudtak belőle gyártani, hanem többek között a kozmetikai tégelyeket, ételhordókat egyaránt.

De BPA-t tartalmaz a konzervek belsejében található gyantás anyag is. Azért van rá szükség, hogy elválassza az ételt a konzerv fém falától, ugyanis akkor, ha a fém és a benne található étel érintkeznének egymással, könnyedén reakcióba léphetnének egymással a légmentes térben. Ezt megelőzve úgymond „kibélelik” a konzervek belső részét.

Emellett a sajnos a boltokban is találkozhatunk ezzel az anyaggal, mivel már a fizetés után kiállított nyugta is BPA-val van bevonva. Ezzel az anyaggal ugyanis vízhatlanná és strapabíróbbá teszik a bizonylatot.

Miért is olyan veszélyes?

A BPA molekuláinak olyan szerkezete van, ami hasonlatos az ösztrogén női hormonéhoz. Ennek erdeményeképpen a BPA kötődni tud a hormon recpetoraihoz, ez pedig az összes hormonális folyamatra hatással lehet a szervezetünkben, például a menstruációnkra, a hajnövekedésre, vagy az energiaszintünkre.

Hogyan hat a szervezetünkre?

A BPA hatással lehet a nők és a férfiak termékenységére egyaránt. Egy tanulmányban[1] olyan nőket vizsgáltak, akik megtermékenyítési folyamtoknak lettek kitéve. Azoknak a nőknek, akiknek magasabb volt a BPA szintjük, kevesebb petesejtet termelt a szervezetük. 

Továbbá egy másik tanulmány[2] eredménye azt bizonyította, hogy a lombikbébi programot igénybe vevő pároknak akár 46%-kal rosszabb állapotú embriót állítottak elő, ha a pár férfi tagjának magasabb volt a BPA szintje az általánosnál. 

Ez a káros anyag emellett elősegítheti a túlsúly kialakulását is. Azoknál a felnőtteknél, akiknek több volt a testtömegük az egészséges értéknél, nagyobb BPA szintet mértek[3].

Az ipari vegyszer talán azért kapott korábban nagyobb figyelmet a nyilvánosságban, mert fény derült arra, hogy a babák többször érintkezhetnek vele, mint kéne. Ugyanis a csecsemők nagyrésze cumisüvegből issza az anyatejet, ami ugye műanyagból van. Így minden cumizás során érintkezhetnek BPA-val. De ez milyen hatással lehet rájuk?

Egy kutatás eredménye[4] rávilágított arra, hogy azoknál az anyukáknál, akiknél magasabb BPA szintet mértek a terhesség alatt, az átlagos súlynál akár 0,2 kg-mal nehezebb babát hoztak a világra. Ráadásul nagyobb esélyük lehet[5] később hiperaktivitásra, szorongásra, vagy depresszióra.

Hogyan minimalizálhatjuk a BPA szintjét a szervezetünkben?

Manapság majdnem, hogy kikerülhetetlen anyag lett a BPA, de már azzal is csökkenthetjük a mennyiségét, ha pár tárgyat lecserélünk. Elsősorban az étkezésünkön keresztül visszük be ezt a kémiai anyagot a szervezetünkbe, így érdemes különös figyelmet fordítanunk ételeink tárolására.

Például az ételtároló műanyag dobozokat kiválthatod üveg tárolókkal, már ezzel is jelentősen csökkentheted a BPA szintedet, hiszen az effajta környezetbarát tárolás rengeteg fölösleges BPA-tól menti meg a kosztot és ezzel együtt téged is.

Ha gyermeked biztonságára is legalább ekkora hangsúlyt fektetnél, akkor meglévő kulacsát cseréld ki egy BPA mentes műanyagból készült kulacsra. Ha így döntenél, akkor melegen ajánljuk neked BPA-mentes kulacsunkat, ami úgy segít gyermeked hidratáltságát megőrizni, hogy közben nem juttat káros anyagokat a vízbe.